A tárgy címe

Számítógépes modellezés

A tárgy rövid címe

Modellezés

max 15 leütés, a szóköz is számít!

A tárgyat gondozó kar kódja

TT

Lásd melléklet! (Két karakter kötőjel nélkül!)

A tárgy szintkódja

9

Lásd melléklet! (Egy szám karakter kötőjel nélkül!)

A tárgy kódja

 

Ezt a DÉKÁNI HIVATAL adja! (Három karakter kötőjel nélkül!)

A tárgy felelőse

Dr. Varga Gábor egyetemi adjunktus

Verzió

1 = Dr. Varga Gábor = magyar

Egy sorba csak egy verziót!

Lásd melléklet!

A tárgyat oktató szervezeti egység kódja

11

Két szám karakter! Lásd melléklet!

A foglalkozás típusa

ea+lgy

Csak a rövidítés kell! Lásd melléklet!

Követelmény

V

Csak a rövidítés kell! Lásd melléklet!

Ajánlott szakirány

 

Opcionális

Heti óraszám

2+2

“A+B” formában pl.: 3+2

Kredit pont

5

 

A tárgy felvételéhez szükséges sikeresen elvégzett tárgy(ak)

Matematika szigorlat

Egy sorba csak egy tételt!

A tárgy felvételét kizáró tárgy(ak)

 

Ha van ilyen előre ismert!

Egy sorba csak egy tételt!

A tárgy tematikája

A tárgy a felsőbb éves diplomázó és a PhD képzésben résztvevő hallgatókat célozza meg. A kutatómunkában felmerülő számítógépes problémák megoldásában próbál segítséget nyújtani a programozói és modellalkotói készség fejlesztésével. A félév során számítógép segítségével meg kell oldani valamilyen fizikai, műszaki vagy közgazdasági problémát. A megoldandó feladat kapcsolódhat a PhD hallgató kutatási programjához. A tárgy előadásokat és számítástechnikai gyakorlatokat tartalmaz

Az előadások felépítése a következő:

1., Parciális differenciálegyenletek (PDE) a műszaki-fizikában: elliptikus, parabolikus, hiperbolikus és sajátértek egyenletek.

2.,A parciális differenciálegyenletek numerikus megoldása: (A) Végesdifferencia módszer (B) Fourier módszer (C) Csebisev módszer (D) Végeselem módszer (E) Osztott operátor módszer (F) Lánczos módszer.

3. A PDE-t megoldó numerikus módszerek számítógépes reprezentációja: (A) Bemeneti adatok, diszkrét háló generálás (B) numerikus megoldó mag (C) A megoldások értekelése, adaptíve finomítás (D) Dokumentálás.

4., Parciális differenciálegyenlet-rendszerek megoldása.

A félév során a hallgató elsajátítja a MATLAB programozási nyelvet oktatói segíséggel. A MATLAB negyedik generációs programnyelv, a műszaki számítások programnyelve. Rendkívüli előnye, hogy a felhasználónak nem a programozás mikéntjére, hanem inkább a megoldandó problémára kell koncentrálnia. Ez a későbbi tanulmányokban illetve a kutatásban időmegtakarítást jelenthet. A számítástechnikai laborgyakorlatok felépítése a következő:

1., A MATLAB környezetének és programozásának a megismerése: mátrix műveletek, a lineáris algebra elemei, egy-, két- és háromváltozós függvények ábrázolása, nyomtatás, file kezelés, vezérlő utasítások, interaktív felhasználói grafikus felület.

Objektum orientált programozás.

2., Algoritmusok programozásának az elsajátítása numerikus integrálást, deriválást, közönséges és parciális diffrenciál-egyenleteket megoldó programok írásával. Hibakeresés.

3., Programtervezés. A választott probléma számítógéppel segített megoldásának tervezése. Numerikus megoldó mag: numerikus módszerek, input output. File kezelés. Karakteres vagy grafikus felhasználói interface.

4., Programírás. A numerikus módszerek algoritmizálása. A megoldó mag felépítése. Az input, output állományok kezelését ellátó program, valamint a felhasználói felület megírása.

5., Programtesztelés. Az eredmények tesztelése esetlegesen ismert analitikus megoldás figyelembevételével. A kapott eredmények megbízhatóságát megadó paraméterek ill. eljárások beépítése a programba. Sebesség és memória igény optimalizálás.

6., Program dokumentáció. A program online és nyomtatott leírása. Súgó valamint "demo" beépítése a programba. A számítások során kapott eredmények kinyomtathatóságának biztosítása.

A félév vizsgával zárul. A vizsgaeredménybe beleszámít a félévközi két zárthelyi és a féléves feladat teljesítése.

Irodalom

A bevitel formátuma (ettől eltérni nem lehet!) : Szerző(k), cím, (megjelenés éve);

G.D. Smith, Numerical Solution of Partial Differential Equations, (1979);

David S. Burnett, Finite Element Analysis, (1988);

Kenneth H. Huebner, Earl A. Thorton, Ted G. Byrom, The Finite Element Method for engineers, (1995);

The Math Works Inc., Release 11 Product Family Documentation Set, (1999);