Augusztus 31. 9.30

A Dow J pénteki -114 pontja nem áraszthat túl nagy optimizmust, mivel a félvilág várja a nagy beesést, de általában amit legjobban várnak az nem következik be.

A magyar helyzettel kapcsolatban, a tökepiacok szempontjából egyik legfontosabb tényezö a forint, ami az MNB közleményei szerint elérte a maximális gyengülést, ami tekintve, hogy az MNB tartalékai nagyobbak, mint az összes kivonható töke nyilván könnyen teljesíthetö (nem lehet analógiát vonni más országokkal, ahol ez nem így van), mivel a jelenlegi törvények részben korlátozzák a konverziót, vagy is csak a max. a behozott töke konvertálható vissza, ezenkivül az import igényel devizát ami viszont a kormány által befolyásolható, ezért is jelentös a költségvetés elkészülte.

A tökekivonás drasztikus csökkentésének módja az amit tapasztalhattunk, vagyis az árfolyamok drasztikus esése, természetesen az állampapírpiacon ez kevésbé járható. Az áprilisba 3800 milliárd Ft kapitalizációjú magyar piac tökeértéke ma 2260 milliárd Ft azaz 18 Md USD-röl több mint 8Md USD vagyis kb. 1800 Md FT az értékvesztés. Mivel egyértelmüen a külföldi részesedés csökkent, így mai értéken kb. 4 Md Usd-nél kisebb a maradék külföldi portfolió. Az állampapiroknál kisebb a külföldi részesedés, mint a részvényeknél, tehát a forint miatt nem kell aggódni. Miért kell aggódni?

Az áresések elöbb említett jótékony hatása mellett, van egy sokkal súlyosabb negatív hatása, ami a bizalom elvesztése. Az áresés (természetesen a baj gyökere az amugy is alacsony oroszt kivéve) minálunk volt az egyik legnagyobb. Ahogy a befektetök egy kalap alá vették az egészségesebb Malaysiát, Szingapurt, Indonesiával úgy vehetik a mi csoportunkat Oroszországgal. De nem vették ide például Taiwant, ahol a csökkenés csekély volt. A befektetöi pszichológia szerint ha egy ország valóban stabil ott a tözsde is stabil marad. A külföldi befektetök után mint legnagyobb tulajdonos az állam szenvedte el a legnagyobb értékvesztést, bár ezt csökkentette a TB alap idöben végrehajtott OTP részvényeladás és a múltévi sok kibocsájtás (MOL, MATÁV OTP Richter), az állam valóban shortra ment ahogy a Napi írja, csak arról feledkezhet el, hogy még mindig jelentös részesedése van a fenti cégekben. A bizalom elvesztése után ezek értéke az osztalékra korlátozódik.

Nyilvánvalóan az állam nem vásárolhatja fel a megszorult befektetöktöl a részvényeket, föleg egy lehetséges világkrizis elött, ami szerintem azért nem lesz. De ahogy a Postabank felvásárlásánál is voltak hozzá közelállók akik biztosították érdekeinek megvalosulását, most miután a forró töke nagy része távozott, az új kibocsátások sürgetésével, portfolió bövités engedélyezésével (TB alapok, MFB, Postabank), a befektetési kedvezmények bövitésével és nem a szükítésével, mint amire példa volt.

Persze a leghatékonyabb eszköz a long Factory vagyis a határidös index áttételén keresztüli karbantartás.

Persze lehet a karizmában bízva megnyugtató nyilatkozatokat tenni, de ezt csak a magyar lakosság látja. Egy hasonló mértékü leértékelödés a becsületes befektetök teljes bizalomvesztését okozná ami még a newyorki krach esetén sem lehetne megmagyarázható és mivel a folyamatok önbeteljesitöek azután komoly gazdasági problémákat is hozhat magával. Bár ez már Oroszországban bebizonyosodott, hogy szebben hangzik az hogy a belföldi lakosság bizalma fontosabb, mint a befektetöké, az eredmény mégis azt mutatja, hogy a kompromisszum azért kifizetödöbb.

Somló János