A budapesti tözsdei kereskedésnek többnyire ugyan nem mindennapos szereplöi , de talán a leginkább vártak, a külföldi portfólió bevásárló alapok, amelyek többsége negyedévente jelentkezik egy-két napra vásárolni, vagy eladni, de mégis sokszor a hírük elöszele is elég, hogy a BUX irányváltoztatását okozza.

A legismertebb a hazai közönség elött a BÉT-n és Londonban is bevezetett CUG, vagyis a Central European Growth Fund, amelyröl a legkönnyebben szerezhetö információ, hiszen a hazai sajtótermékekben és a tözsde hivatalos lapjában is közétett jelentéseiben minden szükséges informácót nyilvánosságra hoz.

A külföldi tözsdéken bevezetett és nehezebben elérhetö alapjelentések viszont sokszor hasonló mozgásokat mutatnak, ezeket próbáljuk röviden érzékeltetni.

Az utóbbi idöben a belföldi részvény befektetési alapokból jelentös töke kiáramlás volt megfigyelhetö, hasonlóan a hazai magánbefektetök többségéhez , akik likvidálták részvény portfolióikat, itt is inkább az államkötvények felé tolódtak a megtakarítások. A hazai intézmények többsége, mível a befektetési idöhorizont maximálisan 1-2 év , szintén az emelkedéskor likvidálás elvet használja jó esetben, de ha sürgösen van szükség a pénzre akkor az árakat lenyomó piaci áras részvény eladást választják.

Ezen folyamatok többsége már lezajlott, így jogos a felvetés, hogy a magyar tözsdei árak alakulása, még az eddigieknél is jobban a külföldi alapok kezébe kerülhet.

Ezeknél nem ritka az olyan filozófia, amiröl az egyik legnagyobb a Templeton ad számot, hogy legalább 5 éves idöhorizontban gondolkodik, a maximális pesszimizmus idején vásárol és azt sem bánja, ha 5 évig kell tartania a papírokat, persze ez nem feltétlen recept a sikerre, mint azt például a Fotex befektetésük mutatta.

Az alapokból van amelyik évekig nem tart portfolió átrendezést, van amelyik aktívan kereskedik.

Utólag kisebb nagyobb gyakorisággal tudomást lehet szerezni tranzakcióikról, a jelentésekböl, például a CUG-ban legnagyobb részesedéssel bíró magyar részvények a MOL és a Matáv és az utóbbi idöben nem látható, hogy olyan jelentösebb átrendezést végzett volna, mint tavaly. A magyar piacon tevékenykedök többsége regionális alapok, vagy valamely nagy alapkezelö család tagjai.

Például ilyenek az ABN Eastern European Equity Fund, az Invesco Emerging, a Schroder , a Vontobel Eastern és az AIM Eastern European alapjai. Ezek tavaly igen aktívak voltak a magyar piacon is.

Elöfordul, hogy egy ilyen család több tagja is tart ugyanabból a részvényböl, például van magyar részvénye a fent AIM Easten Europe mellett az AIM Global Aggressíve és a Global Telecommmunications alapnak is.

A legutóbbi adatok szerint az Invesco és az AIM is Matáv MOL OTP részvényeket tart és csak kisebb Richter részesedéseket találtunk más alapoknál (pld. ST. Ivory).

A táblázat kissé csalóka, mível például a magyar részvények aránya jelentösen nött, de ez nem a vásárlások miatt következett be, hanem, azért, mert az orosz részvényeket eladták, így azok nullára csökkentek, hasonlóan az AIM-hez a vásárolt amerikai kötvények és nagyobb készpénz arány mellett, a változatlan, vagy akár csökkentett magyar részvény portfolió is nagyobb súllyal mutatkozik.

Az Invesco idén a Wallstreeten forgó Matáv fedezeti igazolásokat fokozatosan eladogatta.

Az eddig említettek mellett vannak más nyugdíj és befektetési alapok , amelyek a kedvezö lehetöséget tavaly összel kihasználva vásároltak (pld. Ohió state Teachers Retirement Matávot és Démászt), amit idén már el is adott.

Vagy olyan óriások, mint a Jardin Fleming, vagy a Capital Research, amelyek szintén tavaly összel vásároltak (50-27 m usd) és idén egy részét már el is adták, így az FFF Fleming, a Templeton és a Fidelity (Bermuda) mögé szorultak a birtokolt magyar részvényeket tekintve.

A Baring alapja, amely decemberig következetesen alul súlyozta a magyar papirokat, végül az év végén gyarapította OTP és Matáv papírjait, de a kora tavasszal nyilvánosságra került rossz fizetési márleg adatok hatására a táblázatban szereplöket jóval meghaladóan 31.5%-ról 24%-ra csökkentette a magyar súlyozást, ami az alap össztökéjét (212 m usd) is tekintve, könnyen kiszámíthatóan 3657 millió FT (16 m usd), ami részben hozzásegítette februárban a BUX-t a 6500-as szintektöl az 5200 ig történö csökkenéshez.

A jelentésekböl kiderül, hogy a Matáv newyorki piacán a legutóbbi vásárlók, a Dresdner Bank és a Citimarkets Global Emerging markets Fund voltak de kisebb (17 m usd) összegben, mint a tavaly öszi vásárlók.

A nagy portfólió bevásárlók okoznak a BUX-ban mindig nagy kiugrásokat és nagy forgalmakat és hosszú ideig nem kell tartani a kiszállásuktól, a másik típusú alapok, viszont tranzakcióikkal folyamatosan alakítják a fö részvények árát.. A hosszú távra vásárlók közül az olyan, mint például az Emerging Market Growth Fund, amelynek több mint 12 millió Matáv részvénye van, ha egyszer eladna az óriási nyomás alá helyezhetné a piacot. A nem beleülös alapok viszont ennek tizedével rendelkeznek néha és ezek eledása, vagy vétele sokszor csekély hatással jár az árakra nézve.

Az olyan óriások, mint a Fidelity több, mint 10 milliárd USD-nyit tart csak a nemzetközi részvénzek amerikai fedezeti igazolásaiból, hasonló óriások, a Templeton, a Capital Research, és az Invesco is. Sok óriás befektetö intézménnyel, mint a CG Fullinvest, T. Rowe Price, Wellington, UBS private banking, Lazard ritkán, vagy egyaltalán nem találkozunk a magyar piacon.

A wallstreeti kereskedésben persze gyakran váltakozhatnak , például a legfrissebb adatokat láthatjuk a következö táblán a legnagyobb beazonosított tételekröl.

Bátran állítható, hogy a hazai lakosság érdeklödésének csökkenésével és a hazai részvény befektetési alapok tökéjének csökkenésével a fenti intézmények által végrehajtott tranzakciók egzre nagyobb hatást fognak gyakorolni a BUX-ra, de ez nagyon hasonló az egész világon, csak ott olyan mág nagyobb halak tevékenykednek, amelyeknek a magyar piac túl kicsi.

Dr. Somló János