Tartalomjegyzék
A közgazdaságtan tárgya és módszerei, legfontosabb alapfogalmai
A közgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan, mint tudomány, egy adott társadalom, illetve az egész emberiség vonatkozásában a természet és az előző generációk által rendelkezésre bocsátott erőforrások felhasználási módjának megválasztásával foglalkozik.
Társadalomtudomány, mert az ember által meghozott döntésekkel, és azok társadalmi következményeivel foglalkozik. Nevezik a döntések tudományának is.
Elméleti alaptudomány, mert erre támaszkodnak az egyes ágazati gazdaságtudományok és menedzsment-tudományok.
A közgazdaságtan módszerei
- absztrakció
- Az egészből kiemeljük a lényeges, szükségszerű, tartós összefüggéseket.
- indukció
- A nyers adatok megfigyelése során feltárjuk a szabályosságokat, ismétlődéseket; ezekből általános következtetéseket vonunk le.
- dedukció
- Már létező tudományos tételeket alkalmazva eljutunk valamly megállapításra vagy következtetésre.
Legfontosabb alapfogalmak
- szükséglet
- A szükséglet hiányérzet. A gazdasági szükséglet termékekre és szolgáltatásokra irányuló szükségletek összessége. Adott fejlettségi színvonalon a szükséglet:
- kielégíthető,
- korlátozottan kielégíthető, vagy
- nem elégíthető ki.
Ha egy szükséglet csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem elégíthető ki, akkor az gazdasági húzóerőként jelentkezik.
- termelés
- Termékek és szolgáltatások előállítása termelési tényezők felhasználásával.
- társadalmi újratermelés
- A termelés - csere - elosztás - fogyasztás és kölcsönhatásaik folyamata.
- termelési tényezők
-
- Ember
- Az ember munkaerejét állítja a termelés szolgálatába. Munkaerőn azon szellemi és fizikai képességek összességét értjük, amelyek egy ember testi mivoltában, élő személyiségében adottak; amelyeket egy termék vagy szolgáltatás előállítása során működtet.
- Természeti erőforrások
- A természeti erőforrások lehetnek:
- megújuló erőforrások (nap, szél, víz, stb.)
- nem megújulók (ásványok, stb.), amelyek készletei végesek.
- Tőke
- A tőke a gazdasági rendszer terméke; olyan dolgok összessége, amelyeket inputként használnak fel új termékek és szolgáltatások előállítására (gépek, szerszámok, anyag, alkatrész, stb.)
- Állótőke
- Azok a tőkeelemek, amelyek több tremelési periódusban szolgálják a termelést; értéküket fokozatosan adják át az új termékeknek. Fogalmához tartozik az amortizáció.
- Amortizáció
- Az amortizáció az állótőke fizikai és erkölcsi kopása. A fizikai kopás az elhasználódást, az erkölcsi kopás a technikai elavulást jelenti.
- Beruházás
- Az elhasználódott állótőke pótlása, az állótőke-álomány bővítése.
- Forgótőke
- Azok a tőkejavak, amelyek egy termelési periódusban átadják értéküket az új termékeknek (anyagok, alkatrészek). Hozzá kapcsolódó fogalmak: megtérülési idő, forgási sebesség
- Megtérlési idő
- Az az időszak, amely alatt a forgótőke egyszer megtérül.
- Forgási sebesség
- Egy szám, amely megmutatja, hogy a forgótőke egy időszak (év) alatt hányszor térül meg. Minél nagyobb a forgási sebesség, annál kevesebb pénzre van szükség a termelés finanszírozásához.
- Vállalkozó
- Vállalkozási képességeivel, ismereteivel, felkészültségével irányítja és ellenőrzi a termelési folyamatot.
- Információ
- A tudásáramlás meghatározó szerepet játszik a gazdaság és társadalom egész területén (l. long life study)
- Technológia
- Azon folyamatok és eljárások összessége, amelyeket a megfelelő erőforrásokra alkalmazva a termék vagy szolgáltatás előállítható.
- Termelési folyamat
- A termelési tényezőket a technológia egyesíti a termelési folyamatban
Tartalomjegyzék | Tetejére