<sect1 id="x11">
<title>Az X Window rendszer</title>
 <qandaset defaultlabel="qanda">
  <title>Az X Window rendszer</title>

  <qandaentry id="x11-intro">
   <question>
    <para>
      Mi ez az X dolog?
    </para>
   </question>
   <answer>
    <para>
      X, az X-Window rendszer, X11 (a kézikönyv lapok szerint sose nevezd
      <quote>X-Windows</quote>-nak) az a rendszer, amire a GNOME grafikus
      munkakörnyezet alapul.
      A <quote>Window</quote> elnevezés semmilyen kapcsolatba sem hozható a
      MS Windows operációs rendszerrel: ne tévesszen meg a hasonlóság!
    </para>
    <para>
      <!-- This paragraph is from John Kodis. -->
      Az X Window rendszer egy nyílt szabvány, amely sok operációs rendszerrel
      együtt tud működni. A számítógép ennek segítségével jeleníti meg a grafikus felületet.
      Az X megtalálható az összes UNIX ill. VMS verziókban, ez az alapértelmezett
      ablakozórendszer.
      X szerverek használata lehetséges Microsoft Windows vagy OS/2 alatt is,
      bár ezeknek az operációs rendszereknek van saját, zárt forráskódú, ablakozórendszerük.
      Az X lehetővé teszi, hogy az egyik számítógépen futó alkalmazás kimenete egy
      másik gépen jelenjen meg. Bizonyos esetekben egyszerűbb az X-re képeket megjelenítő
      hálózati eszközként gondolni.
    </para>
    <para>
      Azért foglalkozunk vele a GNOME GyIK keretein belül, mert a GNOME az X rendszerre épül.
      A GNOME használatához szükség van a számítógépen egy már
      telepített és működő X rendszerre. Néha, amikor valamiről azt hiszed, hogy a GNOME-hoz tartozik,
      kiderülhet, hogy valójában az X része: például a betűkészletekkel kapcsolatos dolgok egy része
      az X hatáskörébe tartozik, az X kezeli a képernyő felbontását és az X konfigurációs
      fájlja mondja meg, hogyan is induljon el a GNOME.
    </para>
   </answer>
  </qandaentry>

  <qandaentry id="x11-net">
   <question>
    <para>
      Hálózat? Miért van ez megemlítve?
    </para>
   </question>
   <answer>
    <para>
      A hálózat fontos dolog az X-ben, mivel részben hálózati munkára lett tervezve.
      Ha van két összekötött géped, lehetséges (és nagyon egyszerű) leülni az
      egyik gép elé és elindítani az X szervert (ami a képernyőt kezeli) a gépen,
      de az X kliensek (pl. az alkalmazások, amit látsz) jöhetnek a másik gépről.
      Egyszóval a másik gép programjai elindíthatók és használhatók anélkül,
      hogy a másik gép elé le kellene ülni. A másik gép így lehet akár a szomszéd szobában,
      akár mérföldekre. Igen, a GNOME is képes erre.
      Amíg a GNOME-ot használod, más gépeket is el tudsz érni és az azokon
      futtatott programok ablakai megjelenhetnek a gépeden.
    </para>
   </answer>
  </qandaentry>

  <qandaentry id="windowmanagers">
   <question>
    <para>
      És hogyan kerülnek képbe az ablakkezelők? Mi az a
      "GNOME-ismerő" ablakkezelő? Ilyenre van szükségem?
    </para>
   </question>
   <answer>
    <para>
      Az ablakkezelőtől függ, hogyan jelennek meg az ablakok és hogyan mozgathatók.
      Az X lehetőséget teremt az ablakok használatára a képernyőn.
      Az ablakkezelő irányítja a megjelenésüket és a mozgathatóságukat, méretezhetőségüket, stb.
      Sok eltérő ablakkezelő létezik.
    </para>
    <para>
      A GNOME nem igényel egy adott ablakkezelőt és nincsen "hivatalos" ablakkezelője.
      Azonban, hogy a lehető legtöbbet kihozhassuk belőle, szükség lehet egy GNOME-ismerő
      ablakkezelőre. Ezek az ablakkezelők képesek együttműködni a GNOME-mal és megértik a GNOME által
      az ablakkezelőnek küldött információkat. Teljesen vagy nagyrészt GNOME-ismerő ablakkezelők:
     <simplelist>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://sawmill.sourceforge.net">Sawfish</ulink>
       (nemrégen még Sawmill néven futott; sokan így hívják)
      </member>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://www.enlightenment.org">Enlightenment</ulink>
      </member>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://www.windowmaker.org">Window Maker</ulink>
      </member>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://www.icewm.org">IceWM</ulink>
      </member>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://scwm.mit.edu">Scwm</ulink>
      </member>
      <member>
       <ulink type="http" url="http://www.fvwm.org">FVWM</ulink> (2.3 verzió)
      </member>
     </simplelist>
    </para>
    <para>
      Ennek a dokumentumnak a régebbi változata kicsivel többet említett, azok a GNOME-ismerés
      kapujában álltak. Ezek közül a
      <ulink type="http"
      url="http://www-masuda.is.s.u-tokyo.ac.jp/~kourai/qvwm/qvwm-e.html">Qvwm</ulink>
      a GyIK-jában nem említi a GNOME-ot; az
      <ulink type="http" url="http://www.afterstep.org">AfterStep</ulink>
      dokumentációja szerint GNOME-ismerő, de jelenleg van külön
      pager (lapozó) alkalmazása, amely a GNOME-ban is van.
      (A felhasználók hozzáfűzéseit szívesen fogadjuk).
    </para>
    <para>
      A gyakorlati szempontokat figyelembe véve, érdemes GNOME-ismerő
      ablakkezelőt használni, mert a legtöbb GNOME felhasználó és fejlesztő
      is ezeket használja és így ezekkel kapcsolatban tud gyors segítséget adni.
      Jelenleg a legdivatosabb ablakkezelők a
      <application>Sawfish</application>, amely speciálisan a GNOME-mal való
      együttműködésre lett tervezve, és az
      <application>Enlightenment</application>, mert ez volt az első
      GNOME-os ablakkezelő.
      Az eltökélt kisebbség jobban kedveli a régebbi, de ma is népszerű
      <application>Window Maker</application> és az
      <application>FVWM</application> ablakkezelőket.
    </para>
   </answer>
  </qandaentry>
 </qandaset>
</sect1>
