A GNOME-os csomagok száma iszonyatosan nagy. Tényleg mindegyikre szükségem van? Biztos lehetsz benne, hogy sok csomagra van szükséged. A következő okok miatt szeretik a fejlesztők a több kis csomagot: Modulárisak maradnak a dolgok. A kis komponenseket több program is könnyen felhasználhatja. Örülni fognak azok, akiknek lassú hálózati kapcsolatuk van és lassú a gépük. Könnyen kiválaszthatják, hogy mi az, amit letöltenek és feltelepítenek. A gnome-libs például biztosan kell, de a gnome-pilotra már sokkal kevesebbeknek van szükségük, a többség számára vígan elhagyható. Sokkal könnyebb hibajavításokat és biztonsági javításokat kiadni, ha a csomagok kicsik: csak egy kis csomagot kell újra kiadnod, és nem egy bonyolult, nagy szoftverdarabot. Elosztja a terhelést. A kis csomagok karbantartása is elég nehéz. Nagy csomagot nagyon nehéz karbantartani. Mire való ez a sok csomag? Honnan tudhatom ezt meg? OK, itt egy gyors lista, főleg a misztikus nevű GNOME komponensekről. Ez nem technikai jellegű leírás, azt a fejlesztői FAQ-ban találod. Azért lehet, hogy az egyszerű halandónak ez is segít. Programkönyvtárak: a GNOME rendszer alapjai A csomagok nagy része programkönyvtár. Ezek megkönnyítik az X programozását (az X köztudottan nagy és bonyolult szörnyeteg). Tehát ha egy program használ egy programkönyvtárat, akkor a programmal a programkönyvtárat is telepíteni kell. Ezek a programkönyvtár csomagok: Az ORBit adja nekünk a CORBA-t, és a CORBA teszi lehetővé, hogy a GNOME egyes részei egységes módon kommunikáljanak egymással. A GTK a Gimp ToolKit. Ezt a programkönyvtárat a GIMP fejlesztői készítették, a GNOME csak kölcsönvette. Ennek segítségével hozhatnak létre a programozók gombokat, gördítősávokat, menüket és más alapvető widgeteket, méghozzá úgy, hogy az így megírt programok kinézete konzisztens legyen. Az Imlib egy rajzoló programkönyvtár. Ez mondja meg az X-nek, hogy hogyan rajzoljon ki dolgokat vagy hogyan töltse be a képeket. Sok GNOME-os alkalmazásnak szüksége lehet az Imlibre, vagy az utódjára, a gdk-pixbuf programkönyvtárra. a gnome-libs tartalmazza az összes alap programkönyvtárat, ezekre minden GNOME-os alkalmazásnak szüksége van. glib olyan rutinokat tartalmaz, amelyeket szinte minden GNOME-os program használ. A glib biztosítja nagy részben a platform függetlenséget, az alkalmazásnak elég mindent egyféleképpen megoldania, a glib gondoskodik róla, hogy az működjön minden platformon. libxml: A GNOME meg kell hogy értse az XML fájlokat. (ez egy információleíró formátum). A libxml ebben segít. A libxmlt szokták gnome-xml néven is emlegetni, mert a forrása a gnome-xml modulban található a GNOME CVS szerverén. libglade XML fájlokat olvas be (ehhez a libxml-t használja) és felhasználói felületeket készít belőlük. libgtop: A GNOME hozzá akar férni a fájlrendszerekről szóló információkhoz és ahhoz, hogy a rendszer hogyan szabályozza, hogy mikor mi futhat. Ez eltérően van megvalósítva az egyes UNIX-ok között. Ezeket a részleteket igyekszik elrejteni a programozók elől a libgtop. A nevét a rendszerinformációk megjelenítésére használt top programtól kapta. libghttp: Sok GNOME-os programnak szüksége lehet a HTTP használatára. A libghttp ezt igyekszik lehetővé tenni. A libghttp-t néha emlegetik gnome-http néven is, mert ez a CVS modul neve a GNOME CVS szerverén. Az esound szerver kezeli le az összes "zajkeltő" eseményt a GNOME-ban, továbbítja ezeket a hangkártya felé. Ez gondoskodik továbbá a hangkártya megosztásáról, ha két dolog egyszerre akar csipogni. gnome-print: nyomtatással foglalkozó programokat nehéz írni. Törődni kell mindenfélével, kezdve attól, hogy a nyomtató milyen nyelvet ért meg, egészen addig, hogy hogyan darabold és csomagol az információt, hogy az eljusson a programból a nyomtatási rendszer megfelelő részéhez. Ez az új programkönyvtár mindezt egy központi helyen valósítja meg, így nem kell minden programnak megírnia a maga nyomtatókezelését. Ez a gnome-print, követelmény például a Gnumerichez. A fenti programkönyvtárakat használó modulok A fent felsorolt programkönyvtárakra épülnek azok a modulok, amelyek a tényleges programokat tartalmazzák, amelyeket használsz: a gnome-core tartalmazza a panelt, a gnome-terminal, a jelenlegi súgóböngészőt és a munkamenet kezelést. A jelenlegi fájlkezelőt, a gmc-t, és a munkaasztalon megjelenő ikonokat az mc, gmc és mcserv csomagok tartalmazzák. A Vezérlőpult, a gnomecc, a control-center csomagból jön. A csomagkezelő rendszerek részletesebb információval szolgálhatnak a csomagokról. Ha rpm alapú rendszered van, használhatod a menüben található GnoRPM alkalmazást ( Programok Rendszer GnoRPM ). Segítségével böngészheted a gépedre feltelepített csomagokat ( a GNOME csomagjai nagyrészt a User Interface/Desktops és a Development/Libraries kategóriákban találhatók). Válassz ki egy csomagot, és nyomd meg a Query gombot, vagy írd be a parancssoron, hogy rpm -qi packagename. A Debian felhasználók használhatják a dpkg -p csomagnév utasítást, ezzel megtudhatják, hogy a csomag fel van-e telepítve vagy nem. Sokat hallok az Evolution és Nautilus alkalmazásokról, de nem találom ezeket sehol a gépemen. Nem fogod ezeket megtalálni -- vagy más GNOME csomagot -- nem kerülnek bele a GNOME kiadásba, amíg el nem érnek egy bizonyos stabilitást. Jelenleg (2001 március) fejlesztés alatt állnak, és nem tarthatók stabilnak. Mind a két program megtalálható a CVS-ben, letöltheted és megpróbálhatod lefordítani őket, vagy próbálkozhatsz az időközönként kiadásra kerülő fejlesztői tesztcsomagokkal. A Nautilus az Eazel weblapjáról volt letölthető, az Evolution a Ximian Evolution oldaláról szerezhető be. A nautilus része lesz az 1.4-es GNOME-nak, az Evolution pedig az 1.4.1-es GNOME-mal egyidőben várható. Régi a GNOME-om, és sok új csomag van. Mire jók ezek? Új stabil csomagok az October GNOME óta: bug-buddy Ez a kis program segít hibajelentések feladásakor. Összegyűjti a szükséges rendszerinformációkat, kinyeri a hasznos információt a core dumpokból és megadja, hogy milyen címre kell elküldened az eredményt. gdk-pixbuf Ez egy képkezelő programkönyvtár, képeket tölt be, rajzol dolgokat, egyszerű animációkat jelenít meg. Az 1.2-es GNOME-hoz már követelmény. Új fejlesztői csomagok az October GNOME óta: eog Az Eye of GNOME (eog) egy kicsi és gyors képnézegető. gnome-print Ok, ez már ott ólálkodott az October GNOME idején is. Nagyon intenzíven fejlesztik, gyakran van belőle új kiadás. A Gnumericnek szüksége van rá. bonobo A bonobo-t egyre inkább használni fogják a GNOME-ban. Segítségével az egyik program tartalmát be lehet ágyazni egy másik programba. Így ágyazhatunk be például képet táblázatba (hasznos), de beágyazhatjuk például az aknakeresőt is a kimutatásainkba (kevésbé hasznos). A bonobo nem kötelező az 1.2-es GNOME-hoz, bár néhány program már ki tudja használni a lehetőségeit. oaf Az OAF-ot (az Object Activation Framework rövidítése) az újabb GNOME alkalmazások használják. Ennek segítségével találják meg és indítják el a CORBA objektumokat (ezek miatt az objektumok miatt van benne a GNOME nevében az O). Mint a bonobo, ez a csomag sem kötelező része az 1.2-es GNOME-nak, de a jövőbeli alkalmazások használni fogják (ilyen az Evolution vagy a Nautilus). gconf A GConf fogja nyomon követni a GNOME beállításait, könnyebbé teszi majd a GNOME számára, figyelemmel kísérje a saját állapotát és megkönnyíti a rendszergazdák dolgát, ha testre akarják szabni a többfelhasználós GNOME rendszereket.