Igazából erre a fejezetre nem is szabadna, hogy szükséged legyen, mivel ideális esetben minden a rendelkezésre áll a rendszeredhez illő csomag formájában. Mindig akadnak azonban olyanok, akik saját maguk szeretnek fordítani és csomagolni. Íme egy lista a leggyakrabban felmerülő kérdésekkel: Milyen sorrendben kell a csomagokat lefordítani? Erről a sorrendről azt jelentették, hogy jól működik: glib gtk+ imlib ORBit audiofile esound libxml gnome-libs gdk-pixbuf libghttp libglade libgtop gnome-print control-center gnome-core Ezek után a sorrend kevésbé érdekes. A fennmaradó GNOME alkalmazások tetszőleges sorrendben fordíthatók. Ha kísérletezni akarsz az Evolution-nal és/vagy a Nautilus-szal — ez a két alkalmazás jelenleg még nem része az általános GNOME disztribúciónak — akkor le kell tölteni és le kell fordítani az alábbi programokat is: gconf, oaf, popt és bonobo. Mindegyikük egyszer majd része lesz a GNOME-nak, de jelenleg a hivatalos változat még nem tartalmazza ezeket. Ez mind szép és jó, de hogyan fordítom le a tar csomagokat? Ha rpm-alapú rendszered van, kihagyhatod ezt a részt és ugorj rögtön az "rpm generálása tar fájlokból" bekezdésre. Ez megment sok, a fájlok a rendszerben történő elhelyezésével kapcsolatos problémától. Ha nem rpm-alapú a rendszered, a következőkben ismertetjük az általános fordítási eljárást (a parancsokat normális felhasználóként add ki): Csomagold ki a tar fájlt és a cd paranccsal lépj be a frissen létrejött könyvtárba. ./configure make Ez a megfelelő alkalom a program kipróbálására. su make install Ha szeretnéd később maradéktalanul eltávolítani a programot, ne töröld le a fájlokat ebből a könyvtárból. Ez lehetővé teszi a make uninstall parancs kiadását később. Bővebb információt a kérdések az eltávolításról részben találsz. Az így feltelepített fájlok a /usr/local/ könyvtárba kerülnek, itt a helyük a saját kezűleg gyártott programoknak. Ha máshova szeretnéd telepíteni az alkalmazásokat, két lehetőséged van: letöltöd a rendszerednek megfelelő csomagokat, ekkor az alkalmazások a rendszer több programja mellé kerülnek, vagy átadsz a ./configure parancsnak néhány extra paramétert. A szóban forgó paraméterek általában a --prefix és --sysconfdir. Mások a --localstatedir és --datadir paraméterek használatát is javasolják. Kérlek olvasd el az előző bekezdés első mondatát újból. A saját kezűleg fordított programok helye minden esetben a /usr/local/ könyvtár. A csomagkezelő rendszerek (rpm, dpkg) bináris programjaival való keveredés miatt az olyan könyvtárak, mint a /usr/ általánosan nem ajánlottak. A rendszerem fájlrendszerén már található egy GNOME. Hogyan lehetek biztos abban, hogy az újonnan fordított csomagjaim ugyanerre a helyre kerülnek? Alap esetben, a tar fájlok, amelyeket saját kezűleg fordítasz, a /usr/local könyvtárba telepítik a programokat. Mi persze nem mindig ezt szeretnénk, hiszen ha később használjuk a rendszer csomagkezelőjét, akkor az jó eséllyel nem veszi majd észre a saját készítésű, /usr/local/ könyvtárban található, alkalmazásokat. A különféle módszerekkel azonos könyvtárba felrakott csomagok előbb-utóbb összeakadnak, ezért kialakult egy nagyon erős iskola, amely azt vallja, hogy csomagkezelési módszerenként külön könyvtárat kell használni. Ha rpm alapú rendszert használsz, az alább ismertetett módon a legtöbb GNOME csomagból könnyen készíthetsz RPM-et. Mindezek mellett, a különféle disztribúciók a prefixek különféle kombinációit használják. Megkérdezheted a gépeden található GNOME-ot, hogy melyik prefixeket részesíti előnyben. Próbálki ki a következő parancsokat: gnome-config --prefix és gnome-config --sysconfdir. A visszakapott eredmények felhasználhatók a ./configure szkript paramétereként: ./configure --prefix=/usr --sysconfdir=/etc. Természetesen az egész műveletet trükkösen, egyetlen sorban is meg lehet oldani: ./configure --prefix=`gnome-config --prefix` --sysconfdir `gnome-config --sysconfdir` A lehetséges paraméterekről teljes listát a ./configure --help parancs kiadásával kaphatsz. Ha mégis a fordítás mellett döntesz, az alábbi kombinációk valamelyike jól jöhet: OS --prefix --sysconfdir Megjegyzés Red Hat Linux /usr /etc Debian GNU/Linux /usr /etc Caldera OpenLinux /opt/gnome /etc/opt/gnome a Ximian GNOME a /opt/gnome/etc könyvtárat használja sysconfdir-nek SuSE Linux /opt/gnome /etc/opt/gnome Linux Mandrake /usr /etc Solaris /opt/gnome a Ximian GNOME a /opt/gnome/etc könyvtárat használja sysconfdir-nek Van egy teljesen jól feltelepített GNOME-om, de ki szeretnék próbálni pár újabb csomagot, a meglévő környezet tönkretétele nélkül. Tudok újabb GNOME csomagokat külön helyre telepíteni? Hogyan oldható ez meg? Igen, ez is lehetséges. A legjobb megközelítés az, hogy lefordítod magad, a saját könyvtáradba. Ezt normál felhasználóként végrehajtva, biztosan nem írhatod felül a rendszerre telepített binárisokat. cd (ugrás a felhasználó saját könyvtárába) tar xvfz gnome-package.tar.gz (a csomag kicsomagolása) cd gnome-package (belépés a kicsomagolt könyvtárba) ./configure --prefix=~/gnome --sysconfdir=~/gnome/etc (jegyezd meg, hogy minden prefix ~ jellel kezdődik. Ne felejtsd ki ezeket!) make (fordítás. Ez a leghosszabb fázis.) make install (rakd oda, ahol a következő programok látják) cd ~/gnome/bin (ide kellett kerüljön a végeredmény) ./gnome-app (már ki is lehet próbálni) A fenti módszer a legtöbb esetben működik, de elképzelhetők problémák az appletekkel, mert ezek számítanak a /etc/CORBA/servers fájl jelenlétére. Megpróbálhatsz létrehozni egy szimbolikus linket a saját könyvtáradból erre a fájlra, de az írótok ezt még nem próbálta. A rendszerem RPM-alapú. Mit kezdjek a tar fájlokkal? Csinálhatsz RPM csomagot a tar fájlból, ha ez tartalmaz érvényes spec fájlt. A legtöbb GNOME csomagban van ilyen. Rendszergazdaként az rpm -tb <tar_fájl_nevenév> paranccsal lehet bináris rpm-et készíteni, vagy az rpm -ta <tar_fájl_neve> paranccsal bináris és forrás csomagokat. Ha nincs spec fájl a tar fájlon belül, elképzelhető, hogy valaki már beküldte a házilag elkészített spec fájlt a gnome-list levelező listára vagy a Gnotices. webhelyre. Ha innen egy külön spec fájlt szereztél, a következő két lehetőséged van: Első lehetőség: rendszergazdaként helyezd el a csomag tar fájlját a /usr/src/redhat/ könyvtárban található SOURCES könyvtárban és a spec fájlt a SPECS könyvtárban, majd lépj be a SPECS könyvtárba, és add ki az rpm -ba csomagneve.spec parancsot. A redhat könyvtárnevet a disztribúciód nevéhez kell igazítanod! Azt a könyvtárat keresd, amelyik a /usr/src-ben található, és nem linux-nak hívják. Másik lehetőség: csomagold ki a tar fájlt a tar xvfz csomagnev.tar.gz paranccsal, másold a spec fájlt a létrejövő könyvtárba, és csomagold vissza tar fájlba a tar cvfz csomagnev.tar.gz foo/* paranccsal. Ezután rendszergazdaként add ki az rpm -ta parancsot az új tar fájlra. Problémáim vannak az RPM gyártással, mert a különböző nyelvek nem találhatók. Add ki ezt a parancsot az rpm készítése előtt: unset LINGUAS. Most már működnie kell az RPM gyártásnak. Ezt az utasítást a spec fájl %build részébe is bele lehet írni. Van aki úgy tartja, az sem árt, ha a LANGUAGE, LANG és LC_ALL környezeti változókat is nullázod (unset). Szükségem van a db2html programra néhány súgófájl elkészítéséhez. Mi ez, és honnan szerezhetem be? A db2html egy szkript, amely meghívja a jade vagy openjade programokat. A DocBook eszközök csomagolása más és más függően az OS-től és a disztribúciótól. Red Hat-nál és néhány egyéb disztribúciónál a kérdéses szkript a stylesheets csomagban található. Egyéb rendszereken különféle DocBook csomagok része lehet. Jelenleg a következő csomagokat használjuk sgml-common, docbook, jade (vagy openjade) és stylesheets (vagy cygnus-stylesheets). Ha Postscript dokumentációt is akarsz készíteni a jadetex csomagra is szükség van. Egy új DocBook eszköz gyűjtemény már készítés alatt van, ez lesz a docbook-utils csomag. A DocBook eszközök hivatalos forrása a Cygnus docbook tools webhely és a hozzá tartozó ftp archívum. Jelenleg mindkettő a Red Hat-nál található, de az eszközök egyre növekvő számban érhetők el a nagyobb Linux és BSD disztribúciók részeként, tehát érdemes ez ügyben a disztribúciód gyártójának FTP helyét is megnézni. A GNOME a DocBookot sok dokumentációnál használja és sok információt találhatsz róla a Gnome Documentation Project oldalain. A DocBook csomagokat rendesen feltelepítettem, de amikor egy csomagot el akarok készíteni, hibaüzeneteket kapok a dokumentáció készítése közben. A GNOME külön stíluslapot és DTD-t használ a grafikákat tartalmazó dokumentumokhoz. Ezek lehetővé teszik a PNG képek használatát GIF-ek helyett. Nagy csomagok esetén a csomagok karbantartásáért felelősek meggyőződnek arról, hogy dokumentáció már elkészítve kerül a tar fájlba. Vannak azonban esetek, amikor ez nem történik meg. Általában ezek a nem végfelhasználóknak szánt, nem stabil kiadások. Azokat, akik ilyen tar csomagokat használnak, nem zavarják az ilyen hibaüzenetek.Ha mégis találkoznál ilyen hibával, a következőket teheted: A ./configure után és a make előtt szerkeszd át a Makefile.am fájlt és töröld a "docs" szót a "SUBDIRS" sorból. Ezzel kiiktatható a dokumentáció létrehozása. Változtasd meg a DTD bejegyzést (a sor a kapcsos zárójelek között). Módosítsd a "-//GNOME//DTD DocBook PNG Variant V1.1//EN" szöveget a "-//OASIS//DTD DocBook V3.1//EN"-re az összes fájlban amelyeknek a vége .sgml. Ha akarod eltávolíthatod az összes szekciót, ami úgy néz ki, hogy grafikára utal (könnyen felismerhető az azt körülvevő <figure> és a </figure> tagokról. Ezután a dokumentáció grafika nélkül készül (vagy a képekre mutató hibás linkek maradnak benne, ha benne hagyod a tagokat). Töltsd le a GNOME DTD-t és a stíluslapokat és telepítsd azokat. Hozzáférhető tar csomagként, deb vagy rpm formátumban Dave Mason oldalán. Ezután már hibátlanul el lehet készíteni mindent. Feltelepítettem az összes alap csomagot az ftp helyről, de amikor el akarok kezdeni fordítani valamit, egy hiányzó fejléc fájl miatt az alábbi hibaüzenet jelenik meg: Cannot find gnome-libs vagy somefile.h: not found. Ez azoknál fordul elő, akik bináris rpm vagy deb csomagokat telépítettek. A tar fájlok telepítésekor és a forrás rpm vagy deb telepítésekor e hiba nem jelentkezik. A bináris csomagok elnevezése általában kétféle lehet. Az egyik a <csomag>.suffix formájú, és van ami <package-dev>.suffix vagy <package-devel>.suffix nevű. (A SuSE nyolcbetűs csomagneveket használ, ez rövidebb neveket eredményezhet: <pkgdev>.suffix vagy <pkgd>.suffix.) Az első típusú csomagok tartalmazzák a futtatható programokat, ezeket nevezik alap csomagoknak az ftp helyeken. A második típusba azok tartoznak amelyeket olyan új programok lefordításakor, illetve telepítésekor használunk, amelyek függnek ettől a csomagtól. A devel csomag fejléc (*.h) fájlokat tartalmaz, amelyekre szükség van új programok fordításakor. Ha például egy tar fájlból akarunk fordítani (vagy rpm-et generálni belőle), nem árt beszerezni a gnome-core-devel, gnome-libs-devel csomagokat és az összes szükséges egyéb csomagot az alap csomagokon felül. A gnome-libs -et nem lehet lefordítani Solaris 2.6 alatt. A hiba a következő: Berkeley DB lacking DB 1.85 compatibility Berkeley DB 2.7.7 verziónál újabb kiadásai (lényegében a 3-as és az annál újabbak) megtörték a kompatibilitást az 1.85-ös verzióval. Érdemes beszerezni a 2.7.7-et vagy megnézni a db_185.h fájlban illeszkedő hibajavítást, amely a postfix FAQ-ban található. A javítás felrakása után a beállítószkriptekkel is bűvészkedni kell még egy kicsit. (A fordító megjegyzése: a gnome-libs fordításakor a ./configure szkriptnek meg kell adni egy a Berkeley DB-vel kapcsolatos kapcsolót). Ha Solarisra fordítasz Gnome-ot, érdemes megnézni Paul Barnfeather oldalát (Building GNOME on Solaris). Hogyan távolítsak el valamit, amit telepítettem? Az rpm segítségével: rpm --erase csomagnév. A dpkg segítségével: többféle módon dpkg --remove csomagnév apt-get remove csomagnév vagy dpkg --purge csomagnév apt-get remove --purge csomagnév Ajánlott az apt-get parancs használata, mivel ez automatikusan kezeli a függőségeket. A --purge kapcsoló mindkét parancsnál azt jelenti, hogy a csomaggal együtt a testreszabott konfigurációs fájlok is törlendők! A tar fájlok esetében: meg kell tartani a forráskönyvtárat. Lépje be a program forráskönyvtárába, és add ki a make uninstall parancsot, ezután reménykedj abban, hogy ezt a make szabályt már megírta valaki ;-).